A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot. Az eposz, az általa éveken át gyűjtött folklóranyag logikailag egymáshoz kapcsolható dalaiból áll. Első változata az ős-Kalevala, mely 1833-ból való és 16 éneket (ún. rúnót) tartalmaz. 

Elias Lönnrot (Sammatti, 1802. április 9. – Sammatti, 1884. március 19.) több népdalgyűjtő segítségével 1828-1849 között gyűjtötte össze a népmeseszerű anyagot, és állította össze belőle a Kalevalát. Botanikusként az első finn nyelvű szakmunka szerzője. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Lönnrot”.

Az első változatot 1835-ben adta közre, a végleges formát pedig 1849-ben. Lönnrot munkája nemcsak a finn irodalomra, hanem az egész világirodalomra igen nagy hatással volt.

A Kalevala pogány ősidőkből származó dalai, versei a nép ajkán éltek, közel egy évezreden keresztül. Mai formája 50 énekből, közel 23 000 sorból áll. Versformája rokon a magyar ősi nyolcassal. A verselést a bőven alkalmazott alliteráció és a laza rímelés jellemzi. Formáját, szerkezetét tekintve nem igazi eposz, hiszen nincs főhőse, cselekménye pedig rendkívül szerteágazó. Az első magyar fordítás Vikár Béla kitűnő munkája, a modern fordítás Nagy Kálmán műve.