Ricket ismerik minden kocsmában, fehér szmokingban és öves ballonkabátban jár. Ilsa elmerülten nézi Ricket a kávéházban, miközben a háttérben As Time Goes By dallamai visszaröpítik őket egy nyugodtabb életbe, melyet még nem mérgezett meg a háború. Renault, a cinikus, de meleg szívű rendőrfőnök higgadtan szemléli az élethelyzetek teremtette abszurdítást. Megalkuvásra kész, és ő a film legromantikusabb alakja. Rické a film híres zárómondata: „Lehet, hogy ez egy csodálatos barátság kezdete.”

Hasonlóan emlékezetes számos mellékszereplő karaktere. Peter Lorre, a simlis Ugarte szerepében, aki óvatosan megvallja, hogy bízik még Rickben; Conrad, mint a náci gazember, Strasser őrnagy, aki nem tudja befejezni a telefonbeszélgetéseit; Wilson, Sam szerepében, aki folyamatosan zongorázik; Szőke Szakáll, az osztrák-magyar menekültet Carlt alakítja, aki folyamatosan izzad... és még számtalan figura teszi emlékezetessé Kertész nagyszerű alkotását.

A forgatókönyvet majd minden nap átírták a forgatásig. Bergman az utolsó napig nem tudta, hogy elrepül-e Henreiddel, vagy ott marad Bogeyval. A film az utolsó pillanatban is bizonytalanságban hagyta hőseit és egyben a nézőket is.