Dzsószer férfi volt, a többi fáraó nő.

Hatsepszuton kívül a Ptolemaida-dinasztiát megelőzően csak három női fáraó ismert: az Óbirodalom utolsó uralkodója, a legendák ködébe vesző Neithikret (Nitókrisz), a Középbirodalom utolsó uralkodója, Szobeknoferuré, valamint a XIX. dinasztia utolsó fáraója, Tauszert, ők azonban mind dinasztiájuk utolsó tagja voltak, és csak rövid ideig uralkodtak.

Dzsószer, a III. dinasztia alapítója Haszehem király utódjaként lépett Egyiptom trónjára. Az egyiptológia Dzsószert tartja az Óbirodalom első királyának. Már az ókori Egyiptomban is kiemelt tisztelettel kezelték. Dzsószer az egyiptomi királyok közül elsőként viselte a „Nub Ré” (Arany Nap) nevet, és ezáltal magát Ré napistennel azonosította. E forma még nem igazi titulus, inkább csak állandó jelző. Egyiptom határainak megszilárdítása mellett Dzsószer uralkodását az ország gazdasági és kulturális fellendülése is jellemezte. Az új vívmányok megvalósításában elsősorban főembere, a később istenként tisztelt Imhotep volt segítségére. A hagyomány szerint Imhotep tervezte Dzsószer fáraó temetkezési kerületét Szakkarában, illetve magát a lépcsőzetes formájú piramist, ahová Dzsószert temették.