| Az épület, a Szent Péter-bazilika reneszánsz és barokk harmonikus egysége. Az alapkőletétel 1506. április 18-án II. Gyula pápa részvételével volt. 1508-ban a pápa megbízta Michelangelot, hogy a vatikáni kápolna falait freskókkal díszítse. A művész már 1505-ben a pápa meghívására Rómába ment. Közös vonásuk a becsvágy, erő és akarat, vágy a monumentális nagyságra. Amikor a freskók festésére kéri fel a pápa, Michelangelo tiltakozik, hogy ő szobrász és nem festő, de végül a pápa akarata győzött. II. Gyula beleegyezett, hogy a művész azt fest a kupolára, amit akar. A kupola 120 m magas, 4 pillér tartja, s a tervező Bernini a pillérek fülkéibe 4 nagyméretű szobrot helyezett el. Michelangelo úgy gondolja, hogy hiányzik a festési jártassága, ezért firenzei festőket hív, de hamar elküldi őket, senkit nem tűr meg maga mellett és egyedül dolgozik. A pápa is csak titokban lesi meg a készülő művet. 1512-ben Mindenszentek napján leplezik le a freskót. A művész ihlető forrása a Biblia: a világ teremtése és az ember bibliai őstörténete. Később 1535 és 1541 között visszatér Michelengelo a Sixtus-kápolnába megfesteni az Utolsó ítéletet, a világ legnagyobb oltárképét. |
