Tycho de Brahe (1546. december 14., Knudstrup, Dánia – 1601. október 24., Benátky (Prága mellett, Csehország)) dán csillagász.

Nemesi családba született, elég jó módban ahhoz, hogy mindig megtehesse, amit akart. Jogásznak tanult, de egy napfogyatkozás felkeltette érdeklődését a csillagászat iránt. Eleinte főleg horoszkópokat készített, és 1566 végén a csillagok állása alapján megjósolta I. Szulejmán halálát. Mivel a jóslat közreadásakor a szultán már csaknem negyed éve halott volt (ezt Tycho nem tudta), unokatestvére, Manderup Parsberg változatos módokon gúnyolta és piszkálta. A féktelen, indulatos természetű Tycho ezt rosszul tűrte, és a rokonok végül párbajban csaptak össze. Parsberg kardja nemcsak Tycho Brahe homlokát sebezte meg, de jó darabot levágott az orrából is. A vereség szégyenletes emlékének palástolására műorrot csináltatott magának (olyan ügyesen keverve ezüstöt, aranyat és rezet, hogy a fém teljesen bőrszerű benyomást keltett).

A csillagászat alapjait Lipcsében és Wittenbergben sajátította el. Első obszervatóriumát 1571-ben Augsburgban rendezte be, itt figyelte meg a Cassiopeia csillagképben 1572-ben fellángolt szupernovát. Ez a felfedezése, amit a „Nova Stella” (De nova et nullius ævi memoria prius visa Stella) címmel publikált (1573), híressé tette.