A Naphoz legközelebb lévő bolygó a Merkúr. Mint összes testvérbolygóját, a Merkúrt is heves meteoritbombázások érték közvetlenül keletkezése után, majdnem egymillió éven keresztül. A meteorit-becsapódások változatos méret kráterekkel szabdalták felszínét. Ezek közül a leglenyűgözőbb a Caloris-medence: átmérője 1350 km. A becsapódás itt olyan iszonyú erejű volt, hogy valószínűleg kitépett egy nagy részt a Merkúr felszínéből. Így maradt a magja „ilyen nagy". A Merkúrnak nincs holdja, nincs légköre sem, mert kis tömege és így kis súlya nem tette lehetővé, hogy maga köré vonzza, és maga körül tartsa a gázmolekulákat. Amilyen közel van a Naphoz, ráadásul légköre nélkül, amely megvédené, a Merkúr nem éppen maga a paradicsom. Felszínén állandóan „ugrál" a hőmérséklet: nappal 400 Celsius-fok-ra is felkúszhat, éjjel pedig olyakor -170 Celsius fokra is lezuhan. |
