Karácsony éjjelén, furcsa dolgok történhetnek, a játékok megelevenedhetnek, így a fából készült Diótörő harcba száll az embereket sanyargató Egérkirály és azok alattvalóival, az egerekkel szemben. Ezek az állatok elvesztették az emberek szeretetét, csupa kellemetlenséget okoznak nekik. Pjotr Iljics Csajkovszkij (Votkinszk, 1840. május 7. – Szentpétervár, 1893. november 6.) orosz romantikus zeneszerző. A Diótörő története, Csajkovszkij zenéje szinte elválaszthatatlan a karácsonytól. Az ütött-kopott bábfigura mesés kalandjaival legtöbben még kisgyermekként találkoztunk, sőt, a mű sokunknak talán első operaházi élményét is jelentette egyben. A Diótörő a gyerekek talán első találkozása a balettel és a komolyzenével. A gyerekektől a felnőttekig mindenki tudja rá a választ, hogy a kedves mesedarab zenéjét Csajkovszkij szerezte, ám a történet megálmodójának személyével már jóval kevesebben vannak tisztában.
Az orosz komponistát a német romantika világszerte legolvasottabb és legsokoldalúbb művészegyéniségének, Ernst Theodor Amadeus Hoffmann német elbeszélőnek a története ihlette meg, amelyet az az alapgondolat hívott életre, hogy a világ tele van csodákkal, csak nem mindenki látja őket. Az eredetileg a Diótörő és egérkirály (Nußknacker und Mäusekönig) címet viselő 1816-ban megjelent rövidke regény rövid idő alatt rendkívül népszerű gyermekolvasmánnyá vált Németországban, ám világhírre valójában csak a Csajkovszkij által hozzáálmodott dallamok, illetve a nagy sikerű balettelőadások révén tett szert.
A történet mindannyiunk számára ismerős Stohlbaum tanácsos és családja a meghívott vendégekkel együtt izgatottan várja szenteste, hogy a feldíszített fenyőfa és az ajándékok közé vethesse magát. Egyszerre megjelenik a család barátja, Drosselmayer bácsi, és unokaöccse, aki egy különleges bábot, egy Diótörő figurát hoz ajándékba Marikának. A kislány a játék után boldogan fekszik le aludni, a bábot egy székbe ülteti, és mély álomba merül.
Álmában megelevenednek a bábok és a karácsonyfadíszek, ám a gonosz Egérkirály egérkatonáival háborút indít ellenük. Győzelmüket a bátor Diótörő hiúsítja meg, aki gyönyörű herceggé válva magával viszi Marikát mesebeli birodalmába. A mesés világban csodálatos látvány tárul a kislány szeme elé, tátva marad a szája a hópelyhek táncának és a csodapalotának a látványától. Örömét és csodálatát a denevérek támadása zavarja meg, de Diótörő és alattvalói hősi küzdelemben legyőzik őket. A győzelem után Diótörő birodalma ismét teljes fényében ragyoghat, Marika pedig álmából ébredve boldogan öleli magához a hős bábfigurát. |