Az 1900. párizsi olimpián az atlétikaversenyek legeredményesebb sportolója, Alvin Kraenzlein megnyerte a 60 méteres síkfutást, a két gátfutószámot és a távolugrást is. Az olimpiák atlétikaversenyeinek történetében azóta sem tudott senki ugyanazon az olimpián négy egyéni számban bajnoki címet szerezni.

1900-ban Kraenzlein Angliában készült fel az olimpiai játékokra. Ott lett brit bajnok a 120 yardos gátfutásban és távolugrásban. A párizsi olimpiai játékokon megnyerte a 60-méteres sík-, a 110-méteres és 200-méteres gátfutószámot, és a távolugrást. A távolugrásban aratott győzelme különösen emlékezetes maradt. A legerősebb ellenfele, Meyer Prinstein a kvalifikációban 7,175 métert ugrott, de a döntőben nem vett részt. Kraenzlein viszont túlugrotta a fináléban egyetlen centiméterrel, így lett ő a bajnok.

A következő évben visszavonult az aktív sportolástól, hogy a tanulmányai befejezésére koncentrálhasson. Ekkor hat világcsúcs fűződött a nevéhet. Néhány évet dolgozott fogorvosként, majd atlétikaedzőnek állt: 1910–1913 a Michigan egyetem futóedzője. 1913 őszétől Németországban sportolóknak tart atlétikai tanfolyamokat, az elsőt október 13-án, Berlinben. Így segítette a felkészülést az 1916-os berlini olimpiára. Az első világháború miatt ezt az olimpiát nem rendezték meg, ezért Alvin Kraenzlein visszatért az USA-ba, és a hadseregben szolgált, és a Pennsylvaniai egyetem asszisztens-trénere lett. 1928. január 6-án, 51 évesen szívelégtelenségben hunyt el.