Kwame Nkrumah (1909. szeptember 21. – 1972. április 27.) (eredeti neve "Francis Nwia Kofi Ngonloma") ghánai politikus, függetlenségi harcos, a pánafrikanizmus egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb képviselője a gyarmatosítás kora után Afrikában. 1951 és 1966 között előbb a brit gyarmat, Aranypart kormányának vezetője, majd a függetlenség kikiáltása után Ghána miniszterelnöke és köztársasági elnöke. 1966. február 24-én katonai hatalomátvétel történt Ghánában, miközben Nkrumah Pekingben tett látogatást. Ezután Guineában kapott politikai menedéket. 1971 augusztusában Bukarestbe utazott kórházi kezelés céljából, itt halt meg 1972. április 27-én.

Kwame Nkrumah különleges helyet foglal el az afrikai kontinens történelmében, egyike volt a legmegbecsültebb és legbefolyásosabb politikusoknak. Politikai pályafutásának megítélése azonban bonyolult és nem egyértelmű: még életében szobrokat és emlékműveket emeltek neki Ghánában, amelyeket 1966 után leromboltak, halála után azonban ismét helyreállították azokat. A "Nemzet Atyja", ahogyan Nkrumah hívatta magát, száműzetésben halt meg, de halála után földi maradványait a legnagyobb tiszteletadás mellett temették el Ghánában. Politikai nézetei miatt hívták kommunistának, nacionalistának, szocialistának, zsarnoknak, romantikusnak, diktátornak, idealistának, pragmatistának, de ezek egyike sem fejezi ki híven Nkrumah összetett személyiségét.

"Függetlenségünknek nincs jelentősége, hacsak nem tudjuk összekötni az egész kontinens teljes felszabadításával!"
Részlet Kwane Nkrumah-nak a függetlenség kikiáltásakor mondott beszédéből.

1960. március 6-án új alkotmányra tett javaslatot, amely Ghánának köztársasági államformát adott volna (korábban a brit uralkodó volt a kormányfő) és a terv része volt, hogy Ghána idővel beleolvad a szabad afrikai államok uniójába. 1960. április 19-27. között tartották a népszavazást az alkotmánytervezetről, amely sikeres volt és ezzel egy időben a köztársasági elnöki választást, amelyet Nkrumah nyert meg (ellenfele az UGCC-s Danquah volt). 1961-ben megalapította a Kwame Nkrumah Ideológiai Intézetet (Kwame Nkrumah Ideological Institute), amelynek célja a ghánai közalkalmazottak képzése és a pánafrikanizmus eszméjének terjesztése volt. 1963-ban a Szovjetuniótól megkapta a Nemzetközi Lenin Békedíj kitüntetését, még ebben az évben Ghána alapító tagja lett az Afrikai Unió (Organization of African Unity, OAU) szervezetének.