Szent Piroska (1088 - 1134. augusztus 13.) Árpád-házi magyar királylány, Irén (Eiréne) néven bizánci császárné. Szent László (1040 - 1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (+1090) elsőszülött leánya, 1104-től Komnenosz János, a későbbi II. (Komnénosz) János bizánci császár (1118 - 1143) felesége, a konstantinápolyi Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrátor) monostora és a hozzá tartozó karitatív kórház alapítója. Mozaikképe a Hagia Szophia-székesegyházban látható. Az ortodox egyházakban szentként tisztelik. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját.

Piroska mindössze két esztendős volt, amikor anyja, Adelhaid meghalt, majd 1095. július 29-én apját is elveszítette. A hét esztendősen teljes árvaságra jutott hercegnő 1095-től évekig unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában élt. 16 évesen nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke, mert 1104-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz Jánossal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Házasságából nyolc gyermek származott:

• Komnenosz Alexiosz (1106-1142): társcsászár (1122-1142)
• Komnena Mária (1106-1144/51)
• Komnenosz Andronikosz (1108-1142)
• Komnena Anna (1110 - ?)
• Komnenosz Izsák (1115-1154)
• Komnena Theodora (1116 - ?)
• Komnenosz Mánuel (1118-1180): I. Mánuel néven bizánci császár (1143-1180)
• Komnena Eudokia (1119 - ?)

Piroska a bizánci udvarban sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket Magyarországról, soha nem fordított hátat hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Ő alapította Bizánc egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrator-kolostort, és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat. Utóbbi az Arab Birodalom kórházainak és a középkori Európa kórházainak építésekor példaképül szolgált.

Halála után az ortodox egyházban szentté avatták. Mozaikképét a Hagia Szophia a mai napig őrzi.