| Az Igor-ének (vagy: Ének Igor hadáról) az egyik legrégibb orosz irodalmi nyelvemlék.
Tárgya Igor, novgorod-szeverszki nagyfejedelem 1185 évi hadjárata a polovecek (kunok) ellen.
A rabló, nomád kunok a XI. század közepe óta háborgatták betöréseikkel a részfejedelemségekre szakadt Oroszországot. 1184-ben Szvjatoszlav kijevi nagyfejedelem vezetésével az egyesült orosz csapatok győzelmet arattak felettük, de a hadjáratról lekésett Igor, dicsőségről álmodozva újabb meggondolatlan hadjáratot indított ellenük, amelynek során az orosz sereg teljesen megsemmisült. Igor fogságba került, de sikerült megszöknie.
A gyászos végű hadjáratot 1187-ben énekelte meg az ismeretlen szerző. A szerző elmondja a balsikerű hadjárat történetét, kárhoztatja az orosz fejedelmek testvérharcát, amely lehetővé tette a pogányok betörését, majd megénekli Igor fogságba esését, menekülését és hazatérését.
A kéziratra 1795-ben találtak rá, és nyomtatásban 1800-ban adták ki először.
A kézirat 1812-ben, a moszkvai tűzvészben megsemmisült.
A mű eredetileg prózában íródott, de költőisége, belső ritmikája arra ösztönözte az orosz költőket, hogy később verses formába ültessék át.
Az Igor-énekből merítette tárgyát Borogyin Igor herceg c. operájához; és sok más képzőművészeti és zenei alkotás forrása is.
|
