Háry János magyar mondabeli mesehős. Garay János 1843-ban írt róla elbeszélő költeményt Az obsitos címmel. Ebben a kiszolgált huszár, Háry János, mint a magyar nép vágyait valóra váltó császári katona jelenik meg, aki részt vesz az európai háborúkban és hőstetteket visz véghez. Kodály Zoltán 1926-ban zenésítette meg a költeményt. Négy kalandba sűrítette a cselekményt. Háry János, a magyar nép fia, vitéz katona, aki a jó sorsban is hű marad hazájához. Háry történeteivel elszórakoztatja hallgatóságát, lódításait azonban humorosan, a mesemondás nagyvonalúságával és szeretetével hallgatjuk. Mindkét alkotás a magyar nép 18. és 19. századi életét mutatja be. De Kodály csodálatos népdalföldolgozásai már nem a nagyot mondó mesehős világát, hanem a magyar zene évezredes hagyományait idézik föl és küldik üzenetként a kései korok hallgatóságának is.

Kodály Zoltán e nagysikerű dalművét később szvitté is átdolgozta. Ennek tételei fölvázolják az opera főbb eseményeit is:

• Előjáték
• Kezdődik a történet
• A bécsi harangjáték
• Dal
• A csata és Napóleon veresége
• Intermezzó
• A császári udvar bevonulása