Brassai Sámuelt tartják az utolsó erdélyi polihisztornak. Ősei apai ágon szászok voltak, édesapja unitárius lelkész Torockószentgyörgyön. Első olvasmánya a Robinson Crusoe volt. Házi tanító volt Bethlen grófnál, így kerül szülőfalujából, Torockószentgyörgyről Kolozsvárra. Később a Nemzeti társalkodó és a Vasárnapi Újság szerkesztője lesz. 1848-ban Bem táborában van. 1862-től az Erdélyi Múzeum igazgatója, évkönyveinek szerkesztője. A Magyar Nyelvőr, a Pesti Napló, a Szépirodalmi Figyelő aktív szerzője. Később a kolozsvári tudományegyetem tanára, majd rektora. Nyugalmazása után háza a tanítványai, a kortársai számára a tudományok tárháza. Ma pedig sírja a házsongárdi temetőben az erdélyi kultúra mementója. Nyelvész, filozófus, természettudós, az oktatásügy reformere volt. Végrendeletéban vagyonát, könyvtárát az unitárius egyházra hagyta.