| Eötvös Lorándról nevezték el a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemet. Az egyetem feladatáról címen megjelent röpiratában foglalt, az akkor még csak születőben lévő magyar felsőoktatás problémáit taglaló részek ma, több mint száz év után is aktuálisak. A fő, elsősorban német mintára bevezetendő megoldások, amiket javasol (dióhéjban: aki tanulni akar, fizessen tandíjat) azonban társadalmi-szociális szempontból annyira elfogadhatatlannak bizonyultak, hogy efféle véleményeit nemsokára maga is megtagadta, belátván, hogy a speciális helyzetű kelet-európai térség teljesen más történelme és társadalmi szerkezete lehetetlenné teszi általában a külföldi minták szolgai másolását, az ottani intézmények egyszerű átvétele nem elegendő, hanem magyarításuk szükséges. A párizsi École Normale Supérieure mintájára 1895-ben ő alapította az Eötvös Collegiumot, mely ma az ELTE BTK és TTK szakkollégiuma, s melyet édesapjáról, báró Eötvös Józsefről neveztek el.
Azon kevés kiváló magyar tudósok közé tartozik, akiknek egy-egy kráter őrzi a nevét a Holdon. A hegymászó sportéletben betöltött szerepének emlékét őrzi a róla elnevezett dobogó-kői turistaház, amely elsőként nyílt meg az országban. Eötvös hegymászó pályafutását Bucsek Henrik dolgozta |
