A Staunton sakk-készlet a sakk hivatalos versenyein használt sztenderd sakkfigurakészlet.

1849. szeptember 29. óta használják, előtte nem volt sztenderd figurakészlet, ami olykor nehézségeket okozott a figurák felismerésében.

Megtervezését hagyományosan az angol Nathanial Cooknak tulajdonítják, de újabb nézetek szerint a valódi alkotó sógora, John Jaques lehetett. A készletet mindenesetre Cook szabadalmaztatta 1849. március 1-jén.

Nevét Howard Staunton angol sakkmesterről kapta, akit az 1840-es években a világ legerősebb sakkjátékosának tartottak. Cook a The Illustrated London News című magazin szerkesztője volt, amelyben Stauntonnak sakkrovata volt, és kérésére a sakkmester magára vállalta a készlet reklámozását.

Az elkészült első 500 készletet Staunton aláírta és megszámozta. Az első gyártó a Jaques of London, a világ legrégibb ma is létező sportszergyártó cége volt.

A 18. század végén és a 19. század elején megélénkült az érdeklődés a sakkjáték iránt, egyre gyakoribbak lettek a különböző nemzetek játkosai közti mérkőzések.

Mindezek nyomán született meg az az igény, hogy létezzen egy univerzális sakkfigurakészlet. A 15. században született hagyományos forma ugyanis a következő évszázadokban számos változatot és stílust szült, ami időnként megnehezítette az olyan játékosok dolgát, akik nem az általuk általában használt készlettel kényszerültek játszani, sőt a játszmák végeredményét is befolyásolhatta.

Egyik-másik régi típusú készlet ma is használatban van (de nem a versenyeken).

A Staunton készlet előtt használt legismertebb készletek:

• Barleycorn sakk-készlet
• Szent György sakk-készlet
• Francia régens sakk-készlet (amely nevét a párizsi Régence kávéházról kapta)
• Selenus sakk-készlet (amelyet Európában használtak)

Az első Staunton-készletek ébenfából és buxusból készült figuráit ólomsúllyal tették stabilabbá és minden bábu alját nemezzel borították be. Készültek készletek afrikai elefántcsontból is. A király mérete 3,5-4,5 inch (angol hüvelyk, 2,54 cm) közt volt és a készleteket caron-pierre táskában bocsátották ki, amelyeken rajta állt Staunton aláírása.