Titus Flavius Vespasianus, Róma kilencedik császára, aki 69. és 79. között uralkodott, Kr.e. 9. november 17-én született.

Claudius uralkodása alatt részt vett Brittania mghódításában (42-47), később számos egyéb tisztség után Africa prokonzulja. 67-ben Nero hűséges híveként kapott megbízást a zsidó felkelés leverésére (67-69). Nero öngyilkossága után polgárháború tört ki, egy év leforgása alatt hárman is váltották egymást a császári trónon.

Vespasianust 69-ben először az alexandriai, majd a judei hadsereg is császárrá kiáltotta ki, végül a dunai légiók is csatlakoztak hozzá. A szenátus 69. december 22-én ismerte el törvényben Vespasianus uralmát.

A polgárháború és Néró őrült költekezése miatt a birodalom kincstára kiürült, miközben Róma még mindig nem heverte ki a Kr.u. 64-ben a város nagy részét elpusztító tűzvészt.

Vespasianus, szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be: egyrészt csökkentette a kiadásokat, másrészt új bevételi források után nézett. Intézkedései egyike a nyilvános illemhelyek megadóztatása volt, amelyek a császárnak köszönhetően a város egész területén megtalálhatóak voltak. Bírálóinak a császár azt válaszolta, hogy a pénznek nincs szaga (Pecunia non olet).