V. László (Komárom, 1440. február 22. – Prága, 1457. november 23.) vagy más néven Utószülött László, (négy hónappal apja halála után született) magyar, horvát és cseh király, Ausztria hercege, 1453-tól Ausztria első főhercege. A Habsburg-ház második uralkodója Magyarországon, és az egyetlen Habsburg-házi magyar király, aki Magyarországon született. A Habsburg-ház alberti (senior) ágának utolsó férfi tagja volt.

Az 1444. november 10-i várnai csata után majdnem kétéves interregnum következett, ugyanis nem lehetett biztosan tudni, hogy I. Ulászló valóban elesett-e, vagy túlélte a vesztes csatát.

1445-re az ország egyedüli királya V. László maradt, a gyermek Lászlót a magyar rendek királyuknak ismerték el, nemsokára küldöttséget is menesztettek Frigyeshez, akit azonban III. Frigyes - a rendek ismételt felszólítása ellenére - nem volt hajlandó kiadni. A hatalmi vákuum betöltésére az 1446. június 6-án kezdődő pesti országgyűlés a király kiskorúsága idejére kormányzóvá választotta Hunyadi János erdélyi vajdát.