Amedeo Avogadro (Turin 1776. június 9. - Turin 1856. július 9.) gróf, kiváló olasz fizikus. Tekintélyes piemonti nemes család sarjadéka volt. Szülővárosában tanult s 1796-ban a jogtudományok doktorává avattatott. Ezután néhány kisebb nyilvános hivatalt viselt, a francia beavatkozás idejében az egyik megyének (az Eridano-département) titkára volt. Magán tanulmányaiban fizikával szeretett foglalkozni, 1806-ben Torinóban a Collegio delle provincia-n korrepetitor lett, 1809-ben a vercelli-i gimnáziumon a fizika tanárává, 1820-ben a matematika-fizika tanszékére hivták meg a turini egyetemre, s midőn e tanszék megszűnt, a számvevőszék tanácsosává lett. Később Albert Károly király tanszékét ismét helyreállította, melyen 1850-ig működött, ezután nyugalomba vonult. A. számos fizikai és kémiai tartalmú értekezést írt, melyek részben a torinói akadémia kiadványaiban, az Annales de Chimie el de Physique, az Annali delta societa delta Scienza és másutt jelentek meg. Az a törvény, mely nevét ismeretessé tette (Avogadro-féle törvény) és az újabb kémia számára fontos, a Journal de Physique 72.-dik köteteben jelent meg 1811-ben. Ezt az értekezést az Ostwald féle Klassiker der exakten Wissenschaften című gyűjteményben német fordításban is kiadták. * * * Az ideális gázokban a részecskék közötti kölcsönhatás elhanyagolható, ezért érvényes rájuk Avogadro törvénye. Ez kimondja, hogy az azonos térfogatú, azonos hőmérsékletű és nyomású gázok azonos számú részecskét tartalmaznak.
Másképpen megfogalmazva: Azonos hőmérsékleten és nyomáson a gázok térfogata az anyagmennyiségükkel arányos.
A gázok azonos számú molekulája azonos hőmérsékleten és azonos nyomáson egyenlő térfogatot tölt be és ez a térfogat standard körülmények között (25’C) 0,1 MPA nyomáson 24,5 dm3 A gázok moláris térfogata megadja 1 mol gáz térfogatát jele: Vm =V/n (mol/dm3) |