Henry Mancini (Cleveland, Ohio, Amerikai Egyesült Államok 1924. április 16. – Beverly Hills, California, Amerikai Egyesült Államok 1994. június 14.), amerikai zeneszerző

Los Angelesben végezte zenei tanulmányait. 1945-től a Glenn Miller – Tex Beneke együttes zongoristája és hangszerelője volt. 1951-től a Universal International filmstúdiók számára dolgozott. Az Álom luxuskivitelben című film zenéjéért Oscart kapott. Ebből a filmből származik a Moon River c. örökzöld sláger is.

Henry Mancini szerzeménye a Rózsaszín Párduc c. rajzfilmsorozat (illetve játékfilmek) dallama is.

Az első Rózsaszín párduc film - Jacques Clouseau detektívvel, azaz Peter Sellersszel - 1963-ban került a mozikba. A zenéjét, amit szinte mindenki hallott már és fel is ismer, Henry Mancini szerezte. A párduc tehát eredetileg az azonos című, élőszereplős film nyitó- és zárójelenetében kapott szerepet, majd a következő évben már önálló műsorszám vált belőle. A figura aztán képregényen kultikus státusát valószínűleg annak köszönheti, hogy sokkal furcsább, abszurdabb, mint a korabeli rajzfilmek hősei.

126 rövid rajzfilmben, 3 főműsoridős különkiadásban és tíz tévéshow-ban szerepelt a laza figura. Röviddel a start után Friz Freleng rendezésében 1964-ben díjat nyert a The Pink Phink mint legjobb animációs rövidfilm, ezután pedig sokáig nem volt megállás. A hatvanas évek végén vasárnap délelőtt jelentkezett a kultikussá vált párduc az NBC képernyőjén, aztán egy időre a hatperces és félórás verziókat váltotta a hosszabb, 90 perces formátum, de 1977-ben visszatértek a rövidebb adásokhoz. Egy évvel később, kilenc esztendő NBC-vetítés után az ABC-re került az USA-ban, itt még 16 epizódot, új kalandot láthatott az érdeklődő.

Nyilvánvalóan hatással volt az amerikai popkultúrára. Az animációs műfaj egyik leglazább, leghippisebb arcának tartott figura a rajongói szerint akkor veszítette el gyermekkori báját, mikor először megszólalt - legalábbis a jumptheshark.com látogatói szerint. Érdekes lehet még, hogy a Rózsaszín párduc egyfajta szimbóluma lett a hetvenes évektől az amerikai melegjogokért küzdő szervezeteknek.

A párduc képregényként is igen sikeres lett, 1971 árprilisában bukkant fel először a standokon és a gyerekek kezében, majd 1984-ig 87 önálló újságban szórakoztatta a vevőket. A kilencvenes években feltámadt, egy kilencrészes széria jelent meg róla. A karakter egyértelműen termék lett, megjelent lemezen, reggeli gabonapehely formában, lottófajtát próbáltak elsózni vele, süteményt készítettek és nevével próbálták eladni. 1993-ban videójáték is jelent meg ezzel a figurával.