| Kosztolányi Dezső (1885 - 1936) a költészet mellett a szépprózában is jelentőset alkotott. Prózai alkotásai között sajátos színt jelentenek az ún. Esti-novellák. Érdekessége, hogy ezek a novellák a műfaj különböző változatait képviselik. Közös elemük Esti Kornél. A főszereplő sem olyan állandó, fejlődő figura, hanem rejtélyes alak. Úgy tartják számon, hogy alakja szorosan kötődik az íróhoz, maga is költő. Azonban nem szabad azonosítani Kosztolányival. A novellák 1925 és 1936 között jelentek meg. Ezzel magyarázható, hogy nincs egységes koncepciójuk, szándékosan laza szerkezetűek. Az első novellában lázadó, anarchikus hajlamú. A fikció szerint a narrátor majd tíz éve már nem látta, s az utolsó fejezetben Esti Kornél eljut arra a megállapításra, hogy az élet nagy tülekedés, a szépség és a boldogság csak ritka pillanat. Érdekes és megható az a vélekedés, hogy mire az ember a helyét kiverekedi, a villamos a végállomáshoz ér, vagyis meghal. |
