Kecskemét szabad városában, a török időkben játszódik a regény már-már mesebeli cselekménye. A város átka, gondja függetlensége: a szemben álló ellenséges csapatok –mindkettő - rendszeresen sarcolják. Ezért a városatyák azon törik a fejüket, hogyan lehetne megszabadulni a függetlenségtől, mert így senki nem védi meg őket. Lesták szabómester fiának az az ötlete támad, meg kéne tetetni a várost valamelyik bég székhelyének. Az erre vonatkozó felkéréssel azonnal küldöttséget is indítanak Budára a szultánhoz gazdag ajándékok kíséretében.
A szultán bég helyett csak egy köntöst küld nekik. Szépet, pompásat, de mégis csak egy köntöst. Meglepődnek, felháborodnak, kétségbeesnek. Ám a köntösről – véletlenül - hamarosan kiderül: nagy a hatalma. Ha egy török megpillantja, leborul előtte, s minden kérést teljesít. Így valóban felér egy béggel! A csodakaftán törökre gyakorolt hatalma meg is hozza a várt eredményt, Kecskemét virágzik, Lestákot, mint szabadítót ünneplik. Aztán jön az ötlet: le kéne másolni a köntöst. Ki más készítené azt, mint idősebb Lesták szabómester? A munka pompásan sikerül Oly annyira, hogy a hiú szabó sajnál megválni tőle. Bízik tudásában. Úgy gondolja, munkája olyan jól sikerült, hogy senki nem veszi észre köztük a különbséget. Ezért inkább a másolatot tartja meg. Tettéért életével fizet, mert a köntösről mégiscsak lemaradt egy titkos jel, így mikor használná, a hatás elmarad. Fia is bajban van: szerelmét lefejezni
viszik. A vád: elárulta a várost. Neki kellett volna ugyanis a köntösre vigyáznia. Végül azonban minden jóra fordul: a kuruc csapatok élén az utolsó percben megjelenik Lesták Miska, és megmenti a menyasszonyát. |
