A világon az 1600-as évektől kezdve sorra alakultak az állami posták, amelyek vállalták a levelek továbbítását, persze nem ingyen. Ekkoriban nem a feladó, hanem a címzett, vagy mindketten, fele-fele arányban megosztva fizették ki a szállítás díját. Mivel igen magasak voltak a postai díjak, sok címzett nem volt hajlandó átvenni a neki írt leveleket. Voltak, akik trükkös módszereket találtak ki azért, hogy fizetés nélkül tudjanak üzenetet küldeni egymásnak. Az 1800-as években egyre többen rajzoltak titkos jeleket a levél külsejére, amit a címzett megfejthetett anélkül, hogy felbontotta volna a küldeményt. Visszaadta azt a postásnak, hogy köszöni szépen, de nem kéri a levelet és így nem is fizetett érte.

A probléma megoldása (az angol postai reform idején) Sir Rowland Hill postai szakember fejéből pattant ki. Ő javasolta, hogy a feladó fizessen a postai szolgáltatásért, a levélre pedig ragasszanak bélyeget, ami azt bizonyítja, hogy a díjat megfizették. Sir Rowland Hill ötletét 1840-ben elfogadta az angol parlament, és 1840. május 6-án kiadták a világ első bélyegét, a Penny Black-et.

A bélyeget fekete (angolul black) színű festékkel nyomtatták, és Viktória királynő arcképét ábrázolta. Az ára pedig 1 penny volt. Érdekesség, hogy 1 angol font 240 penny-t ért, ezért a bélyeget is 240 címletet tartalmazó ívben gyártották. Ekkor még nem volt fogazata a bélyegeknek, az ívből ollóval lehetett kivágni a 240 darab bélyeget.