| Rembrandt (eredeti nevén: Rembrandt Harmenszoon van Rijn (Leiden, 1606. július 15. – Amszterdam, 1669. október 4.) a világ egyik legismertebb festője, az egyik legjelentősebb 17. századi holland művész.
Rembrandt gyakorlott metszetkészítő is volt, valamint számos rajz is kötődik a nevéhez. Alkotásai abban az időszakban születtek, amelyet a művészettörténészek Holland Aranykornak neveznek (kb. a 17. század). Ebben az időben a holland kultúra, tudomány, kereskedelem, katonai és politikai hatalom a csúcspontján volt.
Rembrandt 1606-ban született Leidenben, Hollandiában. A források ellentmondásosak abban, hogy a családjában 7, 9 vagy 10 gyerek volt. A családja aránylag jó körülmények között élt, az apja molnár, az édesanyja egy pék lánya volt. Amint kijárta a latin iskolát, beiratkozott a Leideni Egyetemre, annak ellenére, hogy már akkor is a festészethez több kedvet érzett. A szülei feladták, és így Jacob van Swanenburgh leideni mester mellett tanítvány lett. Egy rövid, de fontos időszak után, amelyet az amszterdami mester, Pieter Lastman mellett töltött, Rembrandt Leidenben műtermet nyitott, amelyet megosztott barátjával és kollégájával, Jan Lievensszel. 1627-től már tanítványokat fogadott, többek közt Gerard Dou-t.
1631-re Rembrandt már olyan hírnévnek örvendett, hogy számos megrendelést kapott Amszterdamból különféle portrékra. Ennek eredményeképp a városba költözött, a híres műkereskedő Hendrick van Uylenburgh házába. Ez vezetett 1634-ben a házasságához Hendrick unokahúgának lányával, Saskia van Uylenburggel. Ez kétségkívül szerelemházasság volt. Annak ellenére, hogy jó családból származott (az apja Leeuwarden polgármestere volt), Saskia árva volt, és nem kifejezetten jómódú. A nővérével élt Frízföldön, és nem voltak túl jó összeköttetései Amszterdamban.
1639-ben Rembrandt és Saskia Jodenbreestraatba költöztek, egy zsidó kerületben lévő házba, amely később Remdbrandt múzeum lett. Annak ellenére, hogy jómódban éltek, a magánéletük rosszul alakult. Három gyermekük halt meg nem sokkal születés után. Csupán negyedik gyermekük, az 1641-ben született Titus élte meg a felnőtt kort. Saskia meghalt 1642-ben, nem sokkal Titus születése után, valószínűleg tuberkulózisban.
Saskia halála után Rembrandt viszonyt kezdett Titus gondozójával, egy Greetje Dircx nevű özvegyasszonnyal. Később élettársi kapcsolat lett belőle. Greetje perelte Rembrandtot, mivel állítása szerint az házasságot ígért neki, és a bíróságon keresztül szerette volna az ígéret betartására kényszeríteni a festőt. A bíróság végül nem kényszerítette Remdbrandtot házasságra, de nagy kártérítési összeget kellett kifizetnie. Később Rembrandt Greetje családjával együttműködve javítóintézetbe csukattaa nőt.
Az 1640-es évek végén, őt követte Remdbrandt szeretőjeként a sokkal fiatalabb Hendrickje Stoffels, aki eredetileg szintén a festő szobalánya volt. 1654-ben lánya született (Cornelia), amiért hivatalos feddést kapott a református egyháztól, miszerint bűnben él Rembrandttal, a festővel. Rembrandt nem volt tagja a református egyháznak, így nem idézték az egyházi tanács elé.
Rembrandt nem élt épp takarékosan, rengeteg műkincset és nyomtatványt vásárolt, általában ritkaságokat. Talán ezek vezettek ahhoz, hogy 1656-ban csődöt kellett jelentenie. El kellett adnia házát, és egy sokkal szerényebb lakásba költöznie a Rozengrachton. Itt Hendrickje és Titus megélhetési okokból művészboltot nyitottak. Ezek mellett Rembrandt hírneve az évek folyamán nem csökkent. Ebben fontos része volt, hogy az egyik nagy történelmi műve az újonnan épült városházában függött.
Rembrandt túlélte Hendrickjét és Titust is. Csak lánya, Cornelia maradt mellette, amikor 1669. október 4-én Amszterdamban meghalt. Ismeretlen sírban fekszik a Westerkerk temetőben.
|
