Czibor Zoltán (Kaposvár, 1929. augusztus 23. – Komárom, 1997.  szeptember 1.): labdarúgó, az Aranycsapat tagja.

Édesapja a MÁV alkalmazottja volt, tisztviselő, hatan voltak testvérek. Becenevei: "Bolond", "Rongylábú".
Gyors, kiszámíthatatlan és gólerős csatár volt, balszélső.

Czibor Zoltán két bátyjával, Czibor I. -el és Czibor II-vel a III. osztályú Komáromi MÁV csapatában kergette a labdát, mint Czibor III. Amatőr futballistaként mozdonyt vezetett.

1948. májusban a Munka Ünnepén Győrben játszottak BLASZ mérkőzést, akkor akadt meg a szeme Mézes Sándornak - aki akkor az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya volt - az ördöngösen cselező, sovány fiún. Tíz nap múlva már ifjúsági válogatott volt. Felkeltette az NB I. -es csapatok érdeklődését is, nemsokára a Ferencváros igazolt játékosa lett, sőt azonnal kezdőcsapatba került, 30 folyamatosan játszott mérkőzés után ugyanabban az évben már bajnokságot nyert a Fradi csapatával. 1949. május 8-án pedig a válogatottban is debütált (Kocsis Sándorral együtt) , idehaza az osztrákok ellen megnyert mérkőzéssel (6: 1) . Egy év alatt eljutott mozdonyvezetésből, a III. osztálytól a válogatottságig.