Akadémosz, görög mitológiai alak, attikai hős (hérosz). A kutatások szerint azonos volt vele Echemusz, aki Marathonnal jött együtt Arcadiából Attikába. Egyes elméletek szerint arkádiai Airóposznak, megint mások szerint Kolónosznak a fia volt.

A hagyomány szerint, amikor Heléna Thészeusz foglya volt, és a Dioszkuroszok testvérüket keresték, Akadémosz volt az, aki elmondta, hogy hol rejtegeti Thészeusz Helénát. Ezért az ikrek bizalmukba fogadták, ennek révén a lacedaemóniak körében is nagy becsben állt. Valahányszor a lacedaemóniak megtámadták Attikát, Akadémosz földjeit sértetlenül hagyták.

Akadémosz sírja Athén külterületén állt, s a körülötte elterülő szent ligetben működött Platón filozófiai iskolája, amelyet ezért neveztek Akadémiának (Hekademeia).

Az Akadémia megalakítása az ókori világ egyik legfontosabb eseményei közé tartozott. Az iskola Athéntól néhány kilométerre, nevezetes személyiségek sírjával szegélyezett út mentén, egy nagy liget közepén állt. Az Akadémia nevét onnan kapta, hogy az épület egy Akadémosz nevű hérosznak szentelt liget közelében épült. Platón filozófiát és matematikát tanított párbeszédes formában, később összefüggő előadásban is. A matematikát annyira fontosnak tartotta, hogy állítólag az Akadémia bejáratára a „Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát!” feliratot íratta.

Az Akadémián Platón körül számos tanítvány gyűlt össze: Xenokratész, Szpeuszipposz, Arisztotelész, Hérakleidész, Pontikosz, Kalliposz, Erasztosz, Timolaosz és mások, a nők között pedig Laszténia és a férfiruhákban járó Axiotea. A tanítványok „múzeum”-má egyesültek, azaz olyan társasággá, mely az irodalom és a zene védnökeinek, a Múzsáknak volt ajánlva. A tagok hosszú ideig, akár életük végéig az Akadémián maradtak, ahol részt vettek a közös tanulmányokban, vallási szertartásokban és étkezéseken. A társaság végső gyakorlati célja az volt, hogy helyreállítsa a tisztességes kormányzatot a görög városállamokban. Platón szerint a tisztességes kormányzás helyreállítása megköveteli a teoretikus tudás teljes megalapozását. Az általa tanított tudományok többsége azonban túl homályosnak, túl bonyolultnak tűnt a hétköznapi ember számára. Egy történet szerint, amikor meghirdetett egy előadást „A Jóról”, az emberek azt remélve jöttek, hogy megtanulhatják, hogyan lehetnek boldogok, de olyasvalamit halottak, ami nekik felsőbbrendű matematikának tűnt.

Az Akadémia kb. i. e. 385-i alapításától számítva közel ezer évig állt fenn. Bezárását, 529-ben Justinianus császár rendelte el, aki bezáratta az athéni filozófiai iskolákat.