Elizabeth Cady Stanton (1815 - 1902) 1815. november 12-én született a New York állambeli Johnstownban a város előkelőségei közé tartozó Margaret és Daniel Cady lánya, Elizabeth. A kislány a Johnstown Academy elvégzése után a Troy Female Seminary-ba iratkozott, az egyetlen olyan helyre, ahol a fiúiskolákhoz hasonló színvonalú volt az oktatás. Apja mellett, aki bíró volt és ügyvédjelölteket tanított, jelentékeny jogi ismereteket is szerzett, így szembesült azzal, hogy a jog mennyire elfogult a férfiak javára és milyen igazságtalanul bánik a nőkkel. Apja el sem vállalta nők képviseletét egy válóperben, még akkor sem, ha a férj bántalmazta az asszonyt. Elizabeth iskolái befejezése után sok időt töltött unokatestvérénél, a rabszolgaság ellen küzdő Gerrit Smith-nél. Itt ismerkedett meg a szintén abolicionista eszméket valló Henry B. Stantonnal, akivel - családja nemtetszése ellenére - 1840-ben házasságot kötött. Elizabeth ragaszkodott hozzá, hogy házassági esküjükből kimaradjon az "engedelmeskedjen" szó. Nászútra Londonba mentek, ahol részt vettek a rabszolgaság ellen tartott konferencián. A korra jellemző, hogy a résztvevők, akik őszintén elítélték a rabszolgaság intézményét, abszurd módon nőket nem fogadtak el hivatalos delegáltaknak - köztük az egyik legismertebb amerikai abolicionistát, Lucretia Mott-ot. A két nő összeismerkedett, és Amerikába való visszatérésük után közös munkába kezdtek a nők jogainak, ezen belül kiemelten a választójognak a kiharcolásáért. 1848-ban nőkongresszust tartottak Seneca Falls-ban, céljaikat Elizabeth Stanton "Declaration of Sentiments" címmel írt szándéknyilatkozatban foglalta össze, melyet a résztvevők elfogadtak, ezzel hivatalosan is elkezdődött a nők jogaiért, a választójogért folyó igen hosszú, nehéz küzdelem. 1851-ben Susan B. Anthony is csatlakozott hozzájuk, összeállt a "nagy hármas" - Anthony, Mott és Stanton. Az 1842 és 1859 közötti években Elizabeth két lányt és öt fiút szült. A kicsik nevelésével töltött idő alatt íráskészségét csiszolta, ritkábban vett részt rendezvényeken. Az amerikai polgárháború befejezése után, melynek egyik következménye volt, hogy a felszabadított férfi rabszolgák választójogot kaptak, Stanton és társai folytatták a harcot a nők szavazati jogáért. 1868-ban megalapították a "National Woman Suffrage Association"-t, elnöke Elizabeth volt egészen 1892-ig, és újságot indítottak "Revolution" címmel. Gyermekei felnövekedése után Cady Stanton előadókörutakat tartott, jó előadó volt, frappáns vitapartner, meggyőző fellépéssel. Érdeklődése nemcsak a választójogra korlátozódott, kiállt a válási jog liberalizálásáért, a nők jogainak érvényesítéséért a válóperekben. Előadást tartott arról, hogy a nőknek joguk van a nem kívánt terhesség elleni védekezésre. Utóbbi véleménye a nők között is talált ellenzőket. Az évek múltával elhagyta az előadókörutakat és az írásra összpontosított. Megjelenik a Susan B. Anthony-val és Matilda Joslyn Gage-el közösen írt háromkötetes "History of Woman Suffrage", önéletrajzi kötete "Eighty Years and More" címmel, valamint a nagy vihart kiváltó "Woman's Bible". Elizabeth 1902-ben, New York-ban hunyt el. |