Christiaan Huygens (1629. április 14. – 1695. július 8.), holland matematikus és fizikus. Hágában született, Constantijn Huygens fiaként. Jogot tanult a Leideni Egyetemen és a bredai Orange Főiskolán, mielőtt a természettudományok felé fordult volna. A történészek rendszerint összekapcsolják a nevét a tudományos forradalommal.
Nagy szerepe volt a modern integrál- és differenciálszámítás megteremtésében (bár általában nem kapja meg érte az őt megillető elismerést). Ezenkívül a fénnyel kapcsolatos vitáival szerzett magának nevet. 1655-ben fedezte fel a Szaturnusz Titán nevű holdját. Tanulmányozta a Szaturnusz gyűrűit, és 1656-ban fedezte fel, hogy azok különböző méretű sziklákból állnak. Ugyanabban az évben figyelte meg az Orion-ködöt. Modern teleszkópja segítségével sikerült megkülönböztetnie az egyes csillagokat a felhőn belül. (Ennek tiszteletére az Orion-köd fényesebb belső részei a "Huygens Régió" nevet viselik.) Az ő nevéhez fűződik még számos csillagköd, és néhány kettős csillag felfedezése is.
Első könyvét Blaise Pascal bátorítására írta meg, a valószínűség-számítás elméletéről. A könyv 1657-ben jelent meg.
Dolgozott tengerészeti navigációhoz szükséges pontos óraművek készítésén is. 1658-ban publikált egy könyvet ebben a témában, Horologium címmel. Nagy áttörésnek számított az időmérés történetében Huygens 1656-ban bejegyeztetett szabványa, az ingaóra. A gátlóműnek nevezett alkatrészek szabályozzák az órák ütemét, és a horgonyos gátlómű nagy előrelépést jelentett a nagypontosságú órák fejlesztésében. Készített egy mérleg-rugós órát is, körülbelül Robert Hooke-kal egyidőben, de tőle függetlenül. Ezután évszázadokig vita tárgya volt, hogy melyikük találmánya volt a korábbi. 2006 februárjában egy hampshire-i konyhaszekrényben ráleltek Hooke rég elveszettnek hitt kézzel írt jegyzeteinek másolataira, amelyeket a Royal Society ülésein készített. Úgy tűnik, hogy ezek tanúsága szerint a mérlegrugós vita eldőlt Hooke javára.
|
