Lebstück Mária (Zágráb, 1830. augusztus 15. – Újpest, 1892. május 30.) honvéd főhadnagy.

Gazdag kereskedőcsaládba született. 13 éves korától Bécsben, nagybátyja házában élt. A forradalom alatt Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. Honvédtisztként az 1848-as márciusi és októberi bécsi forradalomban a jogászcsapatban küzdött.

A bécsi forradalom leverése után 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, sok más csata mellett részt vett a branyiszkói és a kápolnai összecsapásban, és ott volt Buda visszavételénél is. A kápolnai csatában megsebesült, hősiességéért hadnaggyá léptették elő. Később főhadnagy lett a Miklós-huszároknál.

1849 júliusában férjhez ment Jónák József tüzérőrnagyhoz, akit májusban, Buda ostrománál ismert meg. Házasságot is a harctéren kötöttek.

A szabadságharc bukása után hat hónapig az aradi várban raboskodott, itt szülte meg fiát, Jónák Pált. Rokonai közbenjárására szabadon engedték de kiutasították Magyarországról. Férje meghalt a fogságban, Mária pedig özvegyen maradva, fiával együtt Horvátországban élt. 1851-ben újból férjhez ment, választottja Pasch Gyula festő volt, akivel 17 évet élt Győrben. Férje 1870-es halála után nagy nyomorban élt és mosónőként dolgozott.

1880-ban fiához költözött, az újpesti Csokonai utca 4. alá. A ház falán 1935. március 15-én emléktáblát helyeztek el.

Sírja az újpesti Megyeri úti temetőben található.

Alakját 1942-ben Huszka Jenő és Szilágyi László örökítette meg Mária főhadnagy című operettjében.