Az István, a király egy rockopera. Zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983. augusztusában volt, Budapesten a városligeti szánkózódombon.

István, a király   
színes, magyar zenés film, 1984

rendező: Koltay Gábor
író: Boldizsár Miklós
forgatókönyvíró: Bródy János, Koltay Gábor, Szörényi Levente
zeneszerző: Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs
operatőr: Andor Tamás
díszlettervező: Tóth Gyula
jelmeztervező: Csengey Emőke
producer: Ónodi György
látványtervező: Gócz Béla
vágó: Losonci Teri

szereplő(k):
Pelsőczy László (István király)
Varga Miklós (István király énekhangja)
Sára Bernadett (Gizella)
Vikidál Gyula (Koppány)
Berek Katalin (Sarolta)
Victor Máté (Asztrik)
Juhász Jácint (Sebestyén)
Körtvélyessy Zsolt (Hont)
Deák Bill Gyula (Torda)
Nagy Feró (Laborc)
Halmágyi Sándor (Pázmány)
Kovács Ottilia (Réka)
Sebestyén Márta (Réka énekhangja)
Balázs Péter (Bese)
Szakácsi Sándor (Sur)

A rockopera főhősei az első magyar király, István, aki az országot a keresztény Európába integrálta, és a törzsi-nemzetségi kötelékekhez ragaszkodó, az ősi tradíciókat őrző-védelmező Koppány. Az országba Gizellával érkezett lovagokat és papokat Asztrik apát vezeti István és a kereszténység pártján, Laborc és Torda táltos pedig Koppány mellett sorakozik fel a békétlen magyar főurakkal együtt. Géza halála után Koppány ősi szokás szerint feleségül kéreti Saroltot és át akarja venni Géza örökét. Véres összeütközésre kerül sor, amelyben István seregei győznek. Bár Réka, Koppány kereszténnyé lett leánya méltón el akarja temettetni apját, Sarolt ragaszkodik az elrettentő példastatuáláshoz, így Koppányt felnégyelik. István magányosan vívódik a rá váró feladatok súlya alatt, de vállalja sorsát. Az 1000. év decemberének 25. napján királlyá koronázzák.