| A múzsák a görög mitológiában a mítoszok megtestesítői, a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az emlékezés és az improvizáció ihletői. Más források szerint vízi nimfák voltak, akik szívesen időztek Helikón és Pieria tiszta forrásai és szépvizű folyói közelében, ezért a múzsák mellett Pieriszeknek is nevezték őket.
Hésziodosz Theogony című műve alapján a múzsák Zeusz főisten és Mnémoszüné, az emlékezés istennőjének leányai voltak. Alcman és Mimnermusz, i. e. 7. századi lírai és elégikus költeményeiben alakjuk ősibb: Uranosz és Gaia gyermekeiként jelennek meg. Pauszaniasz görög történetíró és földrajztudós nézete szerint pedig a múzsáknak két generációja létezett: az első Uranosz és Gaia gyermekei, a második generáció pedig Zeusz és Mnémoszüné lányai.
Múzsák:
Kalliopé: az epikus költészet, a filozófia és a tudományok;
Terpszikhoré: a tánc;
Thaleia (Thália): a komédia, a színház;
Melpomené: a tragédia , a dráma és a gyászének;
Polühümnia: a himnikus költészet;
Euterpé: a lírai verselés és a zene;
Erató: a szerelmi költészet és a dalok;
Kleio: a történetírás;
Uránia: a csillagászat és az asztrológia múzsája.
|
