Az első illusztrált könyvet Albrecht Pfister készítette 1461-ben.

A Gutenberg és a Fust-Schöffer-nyomda néhány alkalmazottja önállósította magát és így 1458 körül Strassburgban Johanna Mentelin és 1460-ban Bambergben Albrecht Pfister nyomdát nyitott. Döntő lökést adott a nyomdászat elterjedésének Mainz elfoglalása 1462-ben Nassaui Adolf által, amit a férfi lakosság száműzése követett. Ekkor a Gutenberg és a Faust-Schöffer-nyornda alkalmazottjai szétrajzottak Németországban és Németországon kívül is. Valamennyien önálló nyomda létesítésére törekedtek. így alakultak az eddigiek mellett új nyomdák Kölnben (1466), Augsburgban (1468), Nürnbergben (1470 körül), Ulmban ( 1473), Lübeckben (1473), és elég későn Lipcsében (1481) és még számos más német városban az ősnyomtatvány korszakában: a 15, sz.-ban összesen 55 helyen. Kialakultak olyan nyomdászvárosok, nyomdászati centrumok, ahol már igen magas volt a nyomdászüzemek száma. A Faust-Schöffer-nyomda tekinthető tehát az első német „ősnyomdának". Az új cég első nagy műve a Mainzi Psalterium (zsoltároskönyv). Szép, kétszínnyomású mű (vörös és kék). Itt közlik először később ismertté vált nyomdászjelvényüket (signetjüket). 1462-ben Schöffernek megjelent egy önálló kiadványa is, a 48 soros Biblia. Ez a biblia a könyvnyomtatás korai szakaszának egyik legszebb terméke. Schöffer és Fust kiadók, nyomdászok és könyvkereskedők voltak egyben. Könyvlerakatuk volt Párizsban és Frankfurt am Mainban is. Füst halála után Schöffer vette át egyedül a nyomda vezetését. 1470-ben kiadott könyvhirdetése a nyomda 21 ősnyomtatványát tartalmazza. Egyik legjelentékenyebb kiadványa a latin nyelvű füvészkönyv (Herbarius). Ez később német nyelven is megjelent. Egyéb nemzeti nyelvű munkái is vannak, pl. 1492-ben kiadott Szász Krónika. Tehát egyházi, vallási tárgyú művek mellett világiakat is kiadott és a latin mellett német nyelvű kiadványai is voltak. A nyomdát fia majd unokája vezette.