Francesco Maria Piave, Verdi barátja és librettistája, húsz évvel a bemutató után kapta kézhez a dráma kéziratát. Gyorsan átdolgozta szövegkönyvvé, mert felismerte, hogy Victor Hugo célkitűzései és Giuseppe Verdi drámai programja úgyszólván azonosak. A cenzúra visszautasította. Később az osztrák hatóságok mégis beleegyeznek a mű előadásába, de a következő változtatásokat követelik – a király személye helyett polgári személyt kell a dráma középpontjába állítani, a törvénytelen szerelmet egyházi esküvővel jóvá kell tenni, Gildának (a dráma hősnőjének) nem szabad erőszakos halállal elpusztulnia, hanem valami békésebb módon.