Kálmán Imre (1882 – 1953) operettjeiről híres magyar zeneszerző, karmester.

Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban betegség miatt le kellett mondania. Ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Amerikába menekült. Nagysikerű művei továbbá a A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő.

Kálmán Imre leghíresebb operettje: a Csárdáskirálynő, három felvonásban. Kálmán Imrét azzal az ötlettel kereste fel Leo Stein és Jenbach Béla, hogy írjon egy operettet, egy pesti orfeumban élő énekesnőről, aki beleszeret egy trónörökösbe.

Kálmánnak nagyon megtetszik az ötlet és három hét múlva már német szövegkönyve is volt. A mester ekkor teljesen visszavonult, és csak ezen a darabon dolgozott. Sajnos közbe jött a háború, és Kálmán Imre abbahagyta a darab írását.
"Nem tudnék zenét szerezni akkor, amikor a frontokon egymást öli a világ."

Egy év múlva, amikor kicsit csendesebb időszak következett, Kálmán Imre egy villát bérelt Bad-Ischlben, és folytatta a megkezdett munkát.

A bemutatóra, Bécsben került sor, 1915. november 17.-én, a Johann Strauss színházban. Kálmán Imre babonás ember lévén, kérte a direktort, hogy ne aznap mutassák be a darabot, de nem lehetett változtatni, mert minden jegy elkelt.
Az eredeti címe a darabnak, "Es lebe die Liebe" (Éljen a szerelem), de mire a bemutatóra sort kerítettek, (Csárdásfürstin) "Csárdáskirálynő" lett a címe.

A Magyarországi bemutatót, 1916. november 3.-án tartották. A magyar szöveget, Gábor Andor fordította le. A főszerepet Beöthy, Kosáry Emmára bízta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, ezután végleg az operett világában maradt. Edwin herceg szerepében, Király Ernő, Stázy grófnő szerepében, Szentgyörgyi Ida remekelt. Beöthy, ekkor vezette be azt, hogy egy fehér vásznat eresztettek a függöny elé és a közönség is tudta a szöveget énekelni.

Az operett elindult világhódító útjára, 1917-ben Szentpéterváron is bemutatták, "Sylvia" címmel. Az angolok, "Gypsy Princess" címmel játszották, és Szilviából, cigányhercegnőt faragtak. 1954-ben az új feldolgozásban, Honthy Hanna játszotta a főszerepet.