A József és testvérei (németül Joseph und seine Brüder) Thomas Mann regénye. Ez a tetralógia a Nobel-díjas szerző legterjedelmesebb műve, „amelyet ő maga a legkedvesebb, a legjobb, legfontosabb és legjelentősebb művének tartott." A bibliai Jákób és fia József történetét meséli el újra, elsősorban Mózes első könyve 37-50 alapján. A négy kötet 1933 és 1943 között jelent meg először. A mű megírását Thomas Mann 1926-ban Münchenben kezdte el az 1925-ös palesztinai utazásának hatására. Az első két kötet még a berlini S. Fischer kiadónál jelent meg, a regény befejezésére csak tizenhat évvel később, az író kaliforniai száműzetése alatt került sor.

A tetralógia kötetei:

• Die Geschichten Jaakobs (Jákob történetei), 1926. december - 1930. október
• Der junge Joseph (A fiatal József), 1931. január - 1932. június
• Joseph in Ägypten (József Egyiptomban), 1932. július - 1936. augusztus 23.
• Joseph der Ernährer (József, a kenyéradó), 1940. augusztus 10. - 1943. január 4.

14. századba helyezi és művében Ehnaton lesz az a fáraó, aki Józsefet magas rangra emeli. A regényben említés esik a kor más uralkodóiról is, például Mitanni királyáról, Tusrattáról és Hatti nagykirályáról, I. Suppiluliumasról.

Fő témák 

A regény kiemelt témája a mitológia, illetve a monoteizmus kialakulása. Az író gyakran társítja a bibliai történetből ismert eseményeket más mítoszokkal. Központi helyet foglal el az alvilág fogalma illetve az alászállás az alvilágba. Jákob menekülése Mezopotámiába (testvérbátyja, Ézsau haragja elől) párhuzamban áll József egyiptomi életével, továbbá Innin-Istar-Démétér pokolraszállásával, a mezopotámiai Dumuzi-mítosszal, a zsidó hagyomány babiloni fogságával, de ugyanúgy Jézus alászállásával is.

Keletkezése

A József és testvérei először a bibliai Jákób kedvenc fia, József történetének novellaszerű megfogalmazásaként indult, Mózes első könyve 37-50 alapján.

1923-ban Thomas Mann előszót írt egy ismerős festő, Hermann Ebers metszetsorozatához, amely József történetét ábrázolta. Már ekkor elhatározta, hogy megírja a történetet, de három éven át csak a háttéranyagot gyűjtotte könyvéhez.  A másik indíttatást Goethe önéletrajzi írása, a Dichtung und Wahrheit adta. A Goethe-mű negyedik könyvében ez szerepel a bibliai történetről: Ez a természetes elbeszélés rendkívül kecses, csakhogy túl rövidnek tűnik, és az ember késztetést érez arra, hogy részleteiben ábrázolja.

Thomas Mann képét az ókori keletről és a judaizmus kezdeteiről Alfred Jeremias 1904-ben megjelent könyve, a Das Alte Testament im Lichte des Alten Orients (Az Ótestamentum az Ókori Kelet fényében) című műve befolyásolta, amely hangsúlyozta a babiloni mitológia hatását a Genezis kialakulásában. Az egyiptomi Aton-kultusz és az ősjudaizmus kapcsolatát Sigmund Freud is sugalmazta a Mózes és az egyistenhit című, 1939-ben megjelent művében, vagyis azelőtt, hogy Mann nekikezdett volna a negyedik kötet írásának.