A kunok pusztítani kezdtek a Tisza–Körös–Maros vidékén. IV. László a mai Hódmezővásárhely mellett, Hód tavánál 1282 nyarán győzte le haderőiket.
A várostól délre a Hód-tó pereme nagyjából félkörben húzódott. Ennek az északi parti részén települt a régi Vásárhely.
A hód-tói rendszer egyike a Gyúló-ér, melynek medre helyenként a 11 métert is meghaladta, mély vize az áradások alkalmával sebes folyású volt. Csónakokkal, árvíz idején hajókkal is közlekedtek rajta. A Hód-tó árvíz idején még a XIX. század elején is beláthatatlan tengerként hullámzott. A hajók e helyen egészen partközelben köthettek ki a XIX. század közepéig.
Ahogy a Tisza szabályozását megkezdték, a tó medre is kezdett kiszáradni. 1857-ben már a parti részeket szántották. 1870-ben az egész tófenék száraz volt. |
