A Széchenyi lánchíd Budapest legrégibb, egyben egyik legismertebb állandó hídja a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575 millió forintot tett ki, ebből a híd 4,4 millióba került. A második világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta. Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 21-én nyitották ismét meg. Legutóbb 1986–1988-ban újították fel. A pillérek boltívein lévő régi szocialista címereket a koronás címerre 1996-ban alakították át. A nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakkor lezárják a járműforgalom elől, átadva a hidat a gyalogosforgalomnak. Hodosi és kizdiai báró Sina György Simon, (Niš, 1782. november 20. – Bécs, 1856. május 18.), bankár, nagybirtokos. Vlach (cincár, aromán) családja a dél-albániai Moschopolisból került a Habsburg Birodalomba. Különösen keleti kereskedelemmel, a textil- és dohányipar fejlesztésével foglalkozott. 1832-ben báróságot kapott. Széchenyi Istvánnal együtt részt vett a Széchenyi lánchíd megépítésében, a finanszírozást ő szervezte meg az ausztriai Rothschild-ház bevonásával, és ő adta hozzá a legtöbb pénzt. Támogatta Széchenyi vasútépítési és folyamszabályozási vállalkozásait is. Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja. A hagyomány szerint Jókai Mór róla mintázta Az aranyember címszereplőjének, Tímár Mihálynak az alakját. |