Magyar Nemzeti Múzeum (MNM): Magyarország első közgyűjteménye és legnagyobb múzeuma. Alapítása gróf Széchényi Ferenc nevéhez fűződik, aki jelentős könyv-, térkép-, grafikai és éremgyűjteményét 1802-ben felajánlotta egy magyar nemzeti gyűjtemény számára. A múzeum alapítását az 1807-es országgyűlés is jóváhagyta.
Első kezelője József nádor volt, aki a múzeum számára önálló épület felállítását szorgalmazta. A Pollack Mihály által tervezett épület 1846-ban készült el. Innen indult ki az 1848—49-es forradalom és szabadságharc, melynek során a múzeum dísztermében ülésezett a felsőház, és 1849. július 11-én innen indultak el az utolsó népfelkelő csapatok Arad felé. Romos parkjának felújításáért rendezett jótékonysági hangversenyeken Liszt Ferenc és Erkel Ferenc vezényelt. Az 1870-es években fejezték be az épület díszítését Lotz Károly és Than Mór freskóival.
A Magyar Nemzeti Múzeum egyes gyűjteményeiből megalakultak a szakmúzeumok, így a Képtárból a Szépművészeti Múzeum (1896), a Kézműtárból az Iparművészeti Múzeum (1872), a Természetrajzi Gyűjteményből a Természettudományi Múzeum (1870), a Néprajzi Tárból a Néprajzi Múzeum (1829), majd könyvgyűjteményéből az Országos Széchényi Könyvtár (1949). |
