George Gordon Byron, lord (1788-1824) angol főnemesi családból származott. Beutazta Spanyolországot, Portugáliát, Görög- és Törökországot. 1812-ben szembefordult az angol arisztokrácia politikájával, sőt egy parlamenti beszédében nyíltan a gépromboló munkások és az elnyomott ír nép mellé állt. A konzervatív nemesség kihasználja válását a feleségétől, valamint féltestvére iránt érzett tragikus szerelmét, és valóságos hajszát indítanak ellene az "erkölcs" nevében. Byron így kénytelen elhagyni hazáját, Svájcban és Olaszországban telepedik le. Részt vesz a görög nép török megszállás elleni szabadságharcában. Csakúgy mint Petőfi a harcmezőn akart elesni, de vágya nem teljesül, és betegségben hal meg Görögországban. Az angol romantika nagy alakja, s megteremti a verses regény műfaját is. Világképe pesszimista, hőseinek lemondó mélabúja, világfájdalma, bágyadt körönye (spleen) valóságos divatot teremtett, a "byronizmust". |