Dr. Homoki Nagy István (vagy Homoki-Nagy István) (Mezőtúr, 1914. szeptember 2. – Budapest, 1979. december 14.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, operatőr, író és ügyvéd. Homoki-Nagy István elsősorban természetfilmesként lett híres, filmjei a magyar tájat és élővilágát mutatták be az 50-es és 60-as években. (gemenci erdő, Kis-Balaton, hortobágyi síkság, alcsútdobozi dombvidék, a Tisza menti füzesek, a Duna, Kiskunság, a Kőrösök vidéke, a Vértes alja), de az állatokkal forgatott filmjei is népszerűek voltak. Iskolateremtő volt abban az értelemben, hogy az ő nevével kapcsolják össze jelenleg is Magyarországon a természetfilmezést. Negyven ország vásárolta meg filmjeit, fesztiválokon vetítették és díjazták munkáit. Alkotói szakasza két markáns részre bontható: kezdeti tájjellegű rövid- és egész estés filmjei, valamint az állatokkal forgatott filmjei. 1953-ban készítette el a "Gyöngyvirágtól lombhullásig" című egész estés filmjét a Gemenci vadrezervátum élővilágáról, vadjairól, sikere még a "Vadvízország" sikerét is meghaladta (1953- Velence – I. díj) Gyöngyvirágtól lombhullásig
színes magyar természetfilm rendező: Homoki Nagy István
forgatókönyvíró: Homoki Nagy István
zeneszerző: Farkas Ferenc
operatőr: Homoki Nagy István A film drámai egységbe foglalja a Dunatáj változatos növényvilágának, a Szekszárd és Baja között elterülő Gemenci ártéri rezervátum kis és nagy vadjainak, hasznos és kártékony madarainak életét. Bár megszokott jelenségeket helyez nagyító alá, a szakértő szemével láttatva az eseményeket, bevezeti a nézőt a természet lüktető, újra meg újra meginduló életének megismerésébe. Nemcsak a madárfészkek titkai tárulnak fel, láthatóvá válik a létért való küzdelem keménysége is. Így a jelenetek, szépségükön túl, izgalmasak és szórakoztatóak. Alkotójuk méltán kapott Nagydíjat Velencében, 1953-ban.
|
