Pelle István (Budapest, 1907. július 26. – Buenos Aires, 1986. március 6.) kétszeres olimpiai bajnok tornász. 1925-től a BBTE (Budapesti Budai Torna Egylet), majd a BTC (Budapesti Torna Club) tornásza volt. 1928-tól 1936-ig szerepelt a magyar tornászválogatottban. Pályafutása alatt harmincötször nyert egyéni magyar bajnoki címet. 1930-ban nyújtón ő szerezte a magyar tornasport első világbajnoki aranyérmét. 1928 és 1936 között három olimpián vett részt. Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon talajon és lólengésben olimpiai bajnoki címet szerzett, ezzel ő lett a magyar tornasport első olimpiai bajnoka. Ugyanezen az olimpián még négy érmet és két pontszerző helyezést is elért, így összesen harminchárom olimpiai pontot szerzett a magyar csapatnak. A harmincas években jogi oklevelet szerzett. A második világháború után a tengerentúlra távozott és artistaként járta a világot. Később Argentínában telepedett le. Sporteredményei: - kétszeres olimpiai bajnok (1932: talaj, lólengés)
- kétszeres olimpiai 2. helyezett (1932: összetett egyéni, korlát)
- kétszeres olimpiai 4. helyezett (1932: csapat, akrobatikus ugrás)
- olimpiai 5. helyezett (1932: nyújtó)
- olimpiai 6. helyezett (1932. lóugrás)
- világbajnok (1930: nyújtó)
- világbajnoki 4. helyezett (1930: csapat)
- világbajnoki 5. helyezett (1930: gyűrű)
- negyvenegyszeres magyar bajnok
- összesített egyéni (1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1936)
- lólengés (1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1936)
- talaj (1931, 1932, 1936)
- gyűrű (1925, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1936)
- korlát (1925, 1927, 1928, 1931, 1932)
- nyújtó (1929, 1930, 1931, 1932, 1936)
- csapat (1925, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931)
|
