Prokopp Sándor (Kassa, 1887. május 7. – Budapest, 1964. november 4.) olimpiai bajnok magyar sportlövész, jogász, fővárosi jegyző.

Kassáról települt át a család Budapestre, ahol a Pesti Tudományegyetem Jogtudományi Karán tanult és szerzett jogi doktorátust. A BEAC-ban kezdte a sportlövészetet. Már az 1908-as londoni olimpián is indult, de helyezést nem ért el. Az 1912-es stockholmi olimpiai játékokon eredetileg tartalék lett volna, de Hammersberg Géza lemondása után Prokoppot indították, aki félig önköltségesen indult a svéd fővárosba. A 300 m-es hadipuska fekvő számában indult, nagy meglepetésként (felkészülését egy pestlőrinci étteremben végezte) az amerikai Osburn és a norvég Skogan előtt, tíz lövés után elért 97 pontos eredménnyel megszerezte a sportág első magyar olimpiai aranyérmét.

Prokopp Sándor egyike azoknak a magyar olimpiai aranyérmeseknek, akiket Pozsonyban szlovák olimpiai bajnokként szerepeltetnek. Az 1912-es játékokra a Magyar Olimpiai Bizottság nevezte, az ünnepélyes megnyitóra a magyar csapat tagjaként vonult be, a győzelmi dobogón a magyar himnuszt hallgathatta. Az első világháborút követő, Párizs környéki békerendszer megalkotta az önálló csehszlovák államot, amelyhez hozzácsatolták a Felvidéket - de ez egészen más történet.  

Pályafutása során 1913-ban csapata színeiben csapatbajnokságot nyert hadipuskában. 1924-ig volt a magyar sportlövő-válogatott tagja.

Az aktív versenyzéstől történt visszavonulása után szakmájában helyezkedett el, Budapest Székesfőváros jegyzőjeként dolgozott. Az 1990-es évektől a Szlovák Olimpiai Bizottság Prokoppot kassai születése folytán szlovák olimpiai bajnokként vezeti. Unokája Prokopp Dóra televíziós műsorvezető, újságíró.