Az állítás helyesen: „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár” (A bogarak halmaza része a rovarok halmazának).

A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egyik osztálya.

Az állatvilág legnépesebb osztálya, az ismert állatfajok több mint a fele (57%, mintegy 700 ezer leírt faj) tartozik ide. Mivel folyamatosan írnak le új fajokat, ez az arány ennél jóval nagyobb is lehet. A rovarfajok számát egyesek 3 millió becslik, mások 30 milliót sem tartanak lehetetlennek.

A rovarok a Föld szinte minden biotópjában megtaláljuk, de főleg a szárazföldeken. A világtengerekben csak kevés fajuk ismert.

Testük szelvényezett; az egyes szelvények más-más funkciót látnak el (nem úgy, mint például a gyűrűsférgeknél). Embriójuk a petében fejlődik, és onnan lárvaként bújik ki. A lárva stádium több vedlésen át tarthat. A fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) lárvái bebábozódnak, és a bábból a kifejlett rovar (imágó) bújik ki.

A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Jellemző rájuk az alábbi négy tulajdonság együttes megléte:

- a két pár szárny közül az első pár kemény szárnyfedővé módosult, a hátulsó pedig hártyás;
- előtoruk szabadon áll, a közép- és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;
- szájszerveik rágó típusúak;
- teljes átalakulással fejlődnek.

A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelük 400 ezer, a Kárpát-medencében (Magyarországon) pedig 6300.

A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótányok, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése.