Hol volt nyomdája a neves prédikátornak és meseírónak, Heltai Gáspárnak? - Irodalom

Heltai Gáspár (Nagydisznód vagy Nagyszeben, 1490? v. 1510? – Kolozsvár, 1574) magyar író, nyomdász. A régi magyar irodalom egyik első jelentős személyisége. Erdélyi szász családból származott, eredeti neve Caspar Helter volt. Anyanyelve nem volt magyar, csak 1536-ban kezdett magyarul tanulni. A reformáció korának hitbeli forrongásai gondolkodása pályáján jól nyomon követhetők. Az 1540-es években áttért a lutheránus hitre. 1544-től a kolozsvári szász egyházközség lelkésze volt. 1559-ben református lett, majd Dávid Ferenc hatására unitárius hitre tért. 1543-tól a wittenbergi egyetemre járt. 1550-ben Kolozsvárott Hoffgreff Györggyel nyomdát alapított. Kiadványainak a magyar egységes helyesírás kialakításában jelentős szerepe volt. Több munkatárs segítségével lefordította és 1555-ben kiadta szinte az egész Bibliát. Átdolgozta Aiszóposz meséit, mindegyik szöveghez erkölcsi magyarázatokat, tanulságokat fűzve (Száz fabula). Antonio Bonfini nyomán megírta az első összefüggő magyar történelmet (Chronica az Magyaroknac dolgairúl), amely 1575-ben jelent meg.