Szilvásvárad ad otthont a világhírű lipicai ménesnek. A törzsménistálló, a kocsimúzeum, a lovastörténeti kiállítás, a legelő ménes megtekintése mind-mind felejthetetlen élményt nyújt .

Szilvásvárad község Heves megye Bélapátfalvai kistérségében, a Bükk lábánál, a hegységtől északnyugatra, a tenger szintje felett mintegy 345 méterrel. Nevét a szláv földvárakról kapta.

Elismert üdülőhely. A Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.

Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.

A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szarmaták közé tartozó jazigok. Utánuk szláv népek települtek be, akiket később az avarok igáztak le. Jazig sírt egy út építése közben fedeztek fel. A leleteket (arany hajcsat, 24 gyöngyszem és egy bronz karperec) Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula mentette meg. A szlávok sáncokkal vették körül falvaikat – ezek némelyikét, mint például a falu határában lévő Töröksáncot később is használták, amint ezt az onnan előkerült ágyúgolyók, edények és fegyvermaradványok is mutatják. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár és Éleskővár — ezek romjai ma is láthatók.