A Kába szentélye a mekkai nagymecset belső udvarán álló szentély, amelyben a rejtélyes Fekete követ őrzik. A Fekete kő, valamint a köré épült szentély és mecset az iszlám világ legfontosabb vallási műemléke, a muszlim közösség lelki hazája, a legszentebb hely. A kibla, a muzulmánok imádságának meghatározott iránya a világ minden pontjáról a Kába felé mutat. A hívők naponta ötször, a szentély felé fordulva mondják el imáikat és a Korán parancsa szerint ide zarándokolnak az iszlám év utolsó hónapjaiban, hogy teljesítsék a hádzzs pontosan megszabott rituáléját. A Nagy Mecset tágas, négyszögletes belső udvarának közepén, egy talapzaton áll a nagyjából kocka alakú – 12 méter hosszú, 10,5 méter széles, 15 méter magas –, kő- és márványtömbökből épült Kába szentély. Az épületet fekete brokátdrapéria borítja, amelyet a Koránból vett, ezüsttel és arannyal írott idézetek ékesítenek. A kiszva néven ismert leplet, évente cserélik. A szentély oldalait nagyjából a négy égtáj felé tájolták. A Kába szentély keleti sarokköve a Rukn-al-Aswad , a híres meteorit; az északi sarok neve Rukn-al-Iraqi ; a nyugati saroké Rukn-al-Shami és a déli fekvésű sarok neve Rukn-al-Yamani .A Kába belsejébe a szentély észak-keleti falán, a földtől 7 láb magasan elhelyezett ajtó vezet. A bejáratot egy gurítható fa lépcsősor segítségével lehet elérni. „Leírását a titokteljes szent odúnak csak az igazhitűek után bírjuk” A szentély belsejének padlóját, sakktábla szerűen lerakott márványkockák borítják. A belső fal alsó fele is márvánnyal borított, a felső részét zöld damaszt burkolja, amelyre arany betűkkel a Korán mondatait hímezték. A tetőt cédrusfa oszlopok tartják. Ma az épület üres – régebben a Kába szentek szentjében a zarándokok ajándékai, fogadalmi kincsek álltak. A szentélyben arany és ezüst lámpások világítanak és a burkolatokat illatos, szentelt olajjal ápolják. Ugyanezt az olajat használják kívül a Fekete kő „felkenésére”. A Kába-kőnek nevezett kis méretű (30 cm széles, 40 cm hosszú) meteorit, – amelyhez több évezredes hiedelmek tapadnak – az épület ajtaja mellé van befalazva, egészen alacsonyan, hogy csak térdelve lehet megcsókolni. A Fekete kő több darabra törött, ezért vastag ezüstpánt tartja össze. A hagyomány szerint a Kába szentélyt Ibrahim és fia Izmael emelte az igaz Istennek; a kocka formát az Omajjád kalifa, Abd al-Malik alakította ki, a nagy árkádos udvar pedig I. Szulejmán és II. Szelim idején épült. Az udvarban a Kába mellett áll egy fa-pilasztereken nyugvó kupola: ez védi a Zemzem kút mitikus forrását, amelynek vizével évente háromszor megtisztítják a szentélyt. A Zemzem egykor Mekka egyetlen forrása volt és itt zajlott a hívők rituális tisztálkodása. A Kába történetének korai időszakáról igen keveset tudunk, de annyi bizonyos, hogy e helyet már az iszlám kialakulása előtt is szentélyként tisztelték, és a Kábához irányuló zarándoklatok már Mohamed ideje előtt is azzal végződtek, hogy a hívők megcsókolták a varázserejűnek tartott Fekete követ. Az erről szóló első feljegyzéseket Ptolemaiosz Mekkát bemutató, második századi írásaiban találjuk, „Macoraba” néven. Eduard Glaser német történész nézetei szerint a Kaaba elnevezése az arab nyelv előtti, dél-arábiai vagy etiópiai mikrab szóból ered, amelynek jelentése templom. Az iszlám hagyomány szerint a Kába helyét Isten jelölte ki a Földön, neve al-Baytu l-Maˤmur, „Allah háza”. A muszlimok úgy tartják Ádám emelte itt az első szentélyt. Majd – a Korán alapján – Ábrahám és fia, Izmael „megemelték a Kába alapjait”. Ennek jelentése nem teljesen egyértelmű, de a hívők értelmezése szerint, Ábrahám és fia újjáépítették azt a szent épületet, amelyet még Ádám emelt, s amelyből akkorra csak az alapok maradtak meg. |
