| Mindszenty Józsefet 1915-ben szentelték pappá a szombathelyi székesegyházban. Becsülettel végezte papi hivatását, amikor 1948. december 26.-án letartóztatták és az Andrássy út 60.-ban elkezdték kínzását és vallatását. Kényszer hatására elismert minden vádat, amit felhoztak ellene és a nevét is aláhamisították mindenhol. Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, ezt később házi őrizetre változtattak, amit Püspökszentlászlón, később Felsőpetényben töltött. Innen szabadul 1956. október 30.-án, amikor Őrgróf Pálinkás Pallavici Antal őrnagy Rétságra, majd Budapestre viszi. Az 56-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mond, fogadja a budavári rezidenciáján a külföldi delegációkat és azonnal fölmenti a kommunistákkal kollaboráló papokat a hivatalukból. 1956. november 4-én a Parlamentből, ahová Tildy Zoltán hívja be, kénytelen az amerikai követségre menekülni, mert Budapestet elárasztják a szovjet tankok és vérbe fojtják a forradalmat. Mindszenty a legfőbb közellenséggé válik. 1971. szeptember 23.-án, a pápa és az állam kérésének eleget téve elhagyja az országot és előszőr Rómába, majd onnan a bécsi Pázmáneumba utazott, ahol haláláig élt. Ez idő alatt a világ minden magyarlakta országát felkeresi és meglátogatja híveit. Perének 25. évfordulóján, 1974. február 5-én VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánítja az esztergomi érseki széket azzal az indokkal, hogy a magyar prímás lemondott. Mindszenty hat pontból álló kommünikét ad ki, s ebben a világ közvéleménye számára világosan megindokolja, hogy miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben. (Lemondatása Kádárék követelése volt, s ennek fejében szabadon engedték a kommunista börtönökbe zárt egyházi személyeket.) A Szentszék általi megaláztatás ellenére folytatja pasztorációs útjait, de vesebaja egyre súlyosbodik, amelyhez prosztatarák is párosul. Ez utóbbi műtéti beavatkozást igényel, s ezt el is végzik az érseken (dr. Bianchi), de az altatásból már nem ébred föl. 1975- ben, Mindszenty bíboros-hercegprimás kevéssel halála előtt egy hétre ellátogatott Venezuelába, a venezuelai magyar közösség, Dömötör Lajos Ede atya, Boldogfai Farkas Endre és Raffensperger Ferenc segítségével. Ez után a látogatás után egy rövid időre Kolumbiába utazott és ott Lenz Klárával, és Lenz Ferenccel találkozott, akik a kolumbiai magyar közösséget képviselték. Ugyanabban az évben, május 6-án meghal a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezik el, majd a rendszerváltás után (1990-ben) az esztergomi érseki kriptában talál végső nyugalomra. |
