Károly Róbert 1342. július 16-án hunyt el Visegrádon. Fiát, Lajost öt nappal később koronázták királlyá.

I. Károly (Nápoly, 1288. – Visegrád, 1342. július 16.), Károly Róbert néven ismert magyar király, 1301-től koronás, de el nem ismert uralkodó, hivatalosan (érvényesen megkoronázva) 1310 – 1342 között uralkodott, ténylegesen 1308-tól. A történelemtudomány az 1308. évi királyválasztó országgyűlés alapján ezt az évet tekinti uralkodása kezdetének. Ő volt a magyar Anjou-ház alapítója. Caroberto néven született – amely név nem a Károly és a Róbert összetétele –, Anjou Martell Károly és Habsburg Klemencia (Habsburg Rudolf német király leánya) házasságából. Nyugati és északi politikájával igyekezett olyan szövetségi rendszert kialakítani, ami útját állhatja a német-római császár nagyhatalmi törekvéseinek, valamint gazdaságilag is kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot. A regálé jövedelmekre alapozva pénzügyi reformokat hajtott végre, amivel jelentősen megnövelte a kincstár bevételeit. I. Károly 1342-es halálakor erős birodalmat hagyott fiára, Nagy Lajosra.