Hunyadi Mátyás, I Mátyás király, Corvin Mátyás (1443-1490) Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia. 1458-1490 uralkodott.

Azok a rendi erők (főként a köznemesség vezető rétegei) segítették trónra, amelyek korábban apját támogatták kormányzósága idején a nagyurakkal szemben. Apja régi híveinek, köztük elsősorban Vitéz Jánosnak segítségével és az országgyűléseken összesereglő köznemesség tömegnyomásával már uralkodása első évtizedében sikerült felszámolnia a bárói ligákat, amelyek addigi villongásaikkal bizonytalanná tették az ország életét. A köznemesség és a renddé szerveződő városok támogatásával lépéseket tett a központi hatalom megszilárdítására és továbbépítésére a feudális állam rendiképviseleti formájának keretei között. Növelte több, már korábban megalakult hivatal szerepét az államügyekirányításában (kancellária, kincstartóság, személyes jelenlét bírósága).

Fejlődött a királytól függő, állandó zsoldos haderő, ebből nőtt ki Mátyás későbbi a híres fekete serege. Mindezt pénzügyi politikája azáltal tette lehetővé, hogy az adózók (elsősorban a jobbágyok) igen súlyos megterhelése árán megnövelte az állami jövedelmeket. Ugyanakkor a király védte az adózókat más -nem állami- adóztatók pl. az egyház túlzó követeléseivel szemben. Uralkodása alatt megszilárdult a régi városok ipara és kereskedelme, emelkedett a mezővárosok gazdasági jelentősége. Az államhatalom erősődése a védelem jobb lehetőségét biztosította külső fenyegetésekkel, elsősorban a török hódítokkal szemben. Külpolitikájában uralkdása első éveit a török hódítók elleni védekezéssel töltötte. Ezt követte hódító célú háborúja Csehország ellen (az ezt követő békekötés Mátyás kezén hagyta Morvaországot és Sziléziát). Ezután sorozatos hadjáratokat folytatott a Habsburgok osztrák tartományainak elfoglalására, amelynek során Bécset is bevette (1485), közben fenntartotta a déli végek védelmét. 1482-ben szövetségi egyezményt kötött III. Iván moszkvai nagyfejedelemmel.

Második feleségével a nápolyi király leányával, Beatrix-szel együtt pártfogolta a humanista műveltséget. Sok neves külföldi író, tudós, természet vizsgáló fordult meg udvarában (Callimachus, Bonfini, Galeotti). Az udvar párt fogása sok neves hazai humanistát is segített az új műveltség ápolásában és terjesztésében (Báthori Miklóst vagy lázadásukig Janus Pannoniust, Váradi Pétert). Kiemelkedő létesítménye volt a hatalmas könyvtára, a híres Corvina. Megrendeléseivel fejlesztette a magyarországi reneszánsz építészetet (Buda, Visegrád, nyéki üdülő stb.) és a művészeteket .  A hatalmasokat megfékező király az "igazságos" számos változatban él a népi mesékben, mondákban. 1490-ben Bécsben halt meg.