A New York-i Guggenheim múzeum volt az első a “sorban”. A múzeum létrejöttétében három ember játszotta a fő szerepet. Solomon R. Guggenheim gazdag művészetpártoló üzletember, aki 1937-ben hozta létre az alapítványát. Az alapítvány művészeti tanácsadója, Hilla Rebay grófnő, a megszállott műgyüjtő és Frank Lloyd Wright építész, aki munkájában teljes mértékben tudott azonosulni az alapítvány filozófiájával.

Az Upper East Sideon található, a Central Park és az East River között. A múzeum fenntartója a Solomon R. Guggenheim Foundation és a legrégebbi és legismertebb a Guggenheim-múzeumok között. Az épületet Frank Lloyd Wright tervezte és 1959-ben lett átadva. A múzeum gyűjteménye legnagyobb részt az absztrakt művészeteket fogja át, de tartalmaz impresszionista, poszt-impresszionista, expresszinista és szürrealista műtárgyakat is.

munkájában teljes mértékben tudott azonosulni az alapítvány filozófiájával.

Az absztrakt gyűjteménynek otthont adó múzeumot 1959-ben építették meg Wright tervei alapján, melyet sem a tervező sem pedig Guggenheim nem ért már meg. A spirális formájáról nevezetessé vált épület azonban mindkettőjük nevét örök időkre híressé tette. Az épület sikere legnagyobb részben a hétköznapi megoldásoktól mentes spirális formának volt köszönhető, mellyel a feltörekvő újgazdag réteg is azonosulni tudott, akinek köréből számos adományozó akadt. A múzeum két fő részét a spirális főépületből és egy adminisztrációs rész alkotja. A ferde, spirálszerkezetű, parkolóházra emlékeztető feljáró célja, hogy a kiállítóterek folytonosságát biztosítsa és egy belső teret, átriumot hozzon létre.

Az épület szakrális jellegét az átrium központi elhelyezése, a különleges fénykezelés és a ”mennybe” csavarodó golgota forma adja. Wright terveit Hilla Rebay támogatta, aki 1936-tól a múzeumot vezette, és az európai funkcionalistákat (Mies van de Rohe, Le Corbusier) elutasította. Salamon Guggenheim halála után (1949), James Jonson Sweeney vezetése alatt a tervek lényeges módosításával 1959-ben elkészült a múzeum. Évek során a többszöri átépítés az eredeti formát lerokantotta és megmásította. 1985-ben Thomas Messer igazgató újrakezdeményezte a múzeum átépítését Wright 1952-es terveire hivatkozva.

A mostani képét viszont Thomas Krens vezetése alatt kapta, aki 1988 óta vezeti a múzeumot. Az újabb átépítések, 1992-ben Gwathmey & Siegel tervei az eredeti épület helyreállítását és még egy mellékszárny építését követték. Ezenkívül a múzeum még két másik épülettel bővült: a tehnikai raktárral és SoHoban Arata Isozaki által tervezett kiállítóhelyiséggel a nagyobb méretű munkák számára. A mellékszárny építése nagy társadalmi ellenállásba ütközött, mivel a műemlékvédelmi szabályokat figyelemen kívűl hagyta, és esztétikailag közömbösséget mutatott az eredeti épülettel szemben. Funkcionalítását ugyan sokat kritizálták, de Wright Guggenheim múzeuma az átépítések ellenére is egy autonóm, korszakalkotó építészati alkotás maradt, a modern művészet szuperjelévé, az építészet ikonává vált.