Császármadár (Bonasa /Tetrasia/ bonasia - Haselhuhn - Hazel Grouse) v. mogyorós tyúk, császárfajd: a fajdfélék családjának a császármadarak nemzetségébe tartozó, valaha nálunk is költő faja. Magyarországon szigorúan védett faj, amelynek vészes állománycsökkenését az erdőművelés intenzív volta, a ragadozó fajok, valamint a vaddisznó elszaporodása okozta. Mindezek ellenére az Északi középhegységben, a Mátrában és a Bükkben szórványosan előfordul. Állandó, nem költöző madár.
A fogolynál nagyobb, bóbitás, tollas csüdű madár.
A kakas 380-400mm (Mountfort szerint 35 cm ), ebből a világosszürke farok 119-125 mm hosszú. A szárnyhossza 163-173 mm. 360-500 g súlyú. (A tojó nem sokkal kisebb: 340-490 g.) Tehát a nagyságát tekintve, mintha a foglyokkal állna rokonságban.
A kakas felül rozsdaárnyalatos szürke, de a fejtető sárgás, s ott a meghosszabbodott tollak sötéttel sávozottak, felmereszthetőek.
A torok fekete, széles, fehér szalaggal határolva. A szem mögött is mutatkozik egy fehér foltdíszítés.
A begy rozsdássárga, sötét szárfoltokkal. A testet alul fehérrel szegett sárgásbarna tollak fedik.
Az evezők világos harántsávozott sárgásbarnák.
A tollakkal borított csüd 35-36 mm-es. A csupasz ujjakon a fajdfélékre jellemző szarulemezkék mutatkoznak.
A csőr 14-16 mm, a szem sötétbarna.
A tojóról hiányzik a fekete torokfolt, egyébként nagyon hasonlít a hímhez.
A középhegységek boróka és mogyorós sűrűségeiben a foglyot helyettesítette.
Jól futott és repült. Finom húsáért vadászták.
A Mátrában, a Pilisben és a budai hegyekben fordult elő.
Ősszel állt párba és szigorú egynejűségben élt, noha a kicsiket kezdetben csak a tojó vezetgette. Már négy napos korukban próbálgatják a szárnyaikat.
Érdekessége, hogy nem dürög.
A fészekalja 8-12 barnásvöröses, sötétebbel foltozott tojásból áll.
Egy-egy tojás 39,4x28,1 mm nagyságú és 20 g súlyú. A kelési idő 21 nap.
Főként bogyókkal, fűfélékkel és friss növényi hajtásokkal táplálkozik.
A természetvédelmi törvény fokozott védelembe részesíti. |
